100 éve született Szabó Magda

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezik meg Szabó Magda írónő (1917-2007) születésének 100. évfordulójáról. A bélyeg Elekes Attila grafikusművész tervei szerint 200 000 példányban készült az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben, 2017. október 5-től vásárolható meg.

Debrecenben született és itt is tanult: 1935-ben érettségizett, majd a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát 1940-ben. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott, 1945 és 1949 között pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét – indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. 1949-ben, második verseskötetének (Vissza az emberig) megjelenése évében megkapta a Baumgarten-díjat, amit azonban azonnal visszavontak tőle, és állásából is elbocsátották. Hallgatásra ítélték, és majdnem egy évtizedig nem publikálhatott, az ebben az időszakban alkotott művei csak később jelenhettek meg. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra.

1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Sorra követik egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Gyermek- és ifjúsági regényei – Mondjátok meg Zsófikának (1958), Sziget-kék (1959), Tündér Lala (1965) – szintén minden korosztály számára érdekes és elgondolkodtató olvasmányul szolgálnak.

Szabó Magda már életében szinte minden díjat megkapott, többek között 1978-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó (1987) című regényéért, az Európai Tudományos Akadémia, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, továbbá megkapta Debrecen és Budapest városok díszpolgári címeit is.

Már a 21. században, 2002-ben jelent meg másik nagyon ismert regénye, a Für Elise, ami szintén önéletrajzi vonatkozású mű: egy lány élettörténetét mutatja be a születésétől az érettségiig.

A mai napig ő az egyik legtöbbet fordított magyar író, csak Az ajtót több mint negyven nyelvre fordították le, és 2015-ben felkerült a The New York Times tízes listájára, ahol az év legjobb könyveit gyűjtötték össze. Művei előkelő helyet biztosítanak számára a magyar és a világirodalmi emlékezetben.

Forrás: Posta

Magda Szabó was born 100 years ago

Hungary Post is issuing a commemorative stamp in honour of the centenary of the birth of the writer Magda Szabó (1917-2007). 200,000 copies of the stamp designed by the graphic artist Attila Elekes were produced by ANY Security Printing Company and will be available at first day post offices and Filaposta in Hungary from 5 October 2017,

She explored her talent in almost every area of literature. First she published volumes of poetry, later won a reputation with her novels and then reaped success with her works for stage. In 1949, the year her second volume of poetry (Back to the Human), was published, she won the Baumgarten Prize, but the award was immediately withdrawn and she was dismissed from her job. She was silenced by the authorities and not allowed to publish for almost a decade. The works she produced in this period could only appear later. Her transition to writing novels can be dated to this time.

Her novels Fresco and The Fawn, published in 1958 and 1959 respectively, brought her to the attention of a wider audience. From 1959 she was a freelance writer. One work followed another, in which, using the traditions of the psychological novel, she formed characteristic figures. Her autobiographically inspired works are The Ancient Well (1970) and Old-Fashioned Story (1971), which give not only an insight of the influences of her childhood forming her approach to writing but also a palpable, genuine account of the past and everyday life of Debrecen in that period. Her children’s and youth novels, Tell Young Sophie (1958), Island Blue (1959), and Lara the Fairy (1965), are fascinating and thought-provoking reading for all ages.

Magda Szabó was awarded almost all available prizes during her lifetime including the Kossuth Prize in 1978 and the French literary prize Femina in 2003 for her novel The Door (1987). She was a member of the European Academy of Sciences and the Széchenyi Academy of Literature and Arts, and was awarded the title of honorary citizen of Debrecen and Budapest.

Another of her well-known novels, Für Elise, was published in the 21st century, in 2002. This was also a work with autobiographical overtones, relating the story of a girl from birth until she left school.

To this day she remains one of the most translated Hungarian authors. The Door has been translated into over forty languages and in 2015 appeared in the list of the ten best books of the year of The New York Times. Her works ensured her pre-eminent place in Hungarian and world literature.

Source: Post