2018-ban az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására megjelenő feláras bélyegkisív témája a világegyetem, amelyen a Tejútrendszer változatos alakzataiból válogatunk. Az újdonság két címletéhez kapcsolódó felár összegét, összesen 150 Ft-ot a Magyar Posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja. A 30 000 példányban megjelentetett kisív Horváth Nóra grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában készült. A kiadvány 2018. május 2-án jelenik meg.
A Föld, a Nap és a Hold – három égitest, melyeket mindnyájan ismerünk. Azonban a nagyvárosok éjszakai égboltján ma már alig észrevehetők a bolygók és a csillagok. Ahhoz, hogy saját galaxisunk, a Tejútrendszer is feltűnjön az égen, el kell hagynunk a városokat. Ám a derült, csillagokkal teli éjszakai égbolt látványa ma is lenyűgöző – éppúgy, ahogyan őseink számára is az volt, akiknek képzelete hősökkel és mitológiai lényekkel népesítette be az eget. Ez a látvány akkor válik igazán döbbenetessé, ha valaki teleszkópon keresztül vizsgálódik, hisz a legmodernebb eszközökkel milliárdnyi csillag képe jelenik meg. A kisív címletein a Tejútrendszerben található négy látványos jelenséget örökítettünk meg. Valamennyi a csillagok életútjának egy-egy állomásába enged betekintést.
Az első címleten az Orion-köd látható, amit lenyűgöző színei emelnek az égbolt egyik leghíresebb látványosságává. A Földtől 1500 fényévre lévő ionizált hidrogénből álló gázködöt a benne található Trapéziumnak nevezett nagy tömegű csillagcsoport gerjeszti fénylésre. A forró és fiatal Trapézium-csillagok üreget fújtak a porrétegben és megvilágítják a környező anyagot. A köd egyes területein napjainkban is keletkeznek újabb és újabb csillagok.
A második címleten a Bika csillagképben található Fiastyúk (Plejádok) nyílthalmaz tekinthető meg. A mintegy 440 fényévnyi távolságra található halmaz szabad szemmel is látható hét csillagát már a görög mitológia is megszemélyesíti, az Ószövetségben is említést tesznek róla, sőt a magyar mondákban is szerepel. Az objektum a valóságban – mai tudásunk szerint – több száz csillagból áll. A nyílthalmazok, így a Fiastyúk is, fiatal csillagok alkotta csoport, melyek egy hatalmas gáz- és porködben jöttek létre, de az évmilliók múlásával egyre távolodnak egymástól.
A harmadik címleten a Földtől 6500 fényév távolságban fekvő Rák-köd található. 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át látható új, fényes csillagot az égen. Valamivel kevesebb, mint egy évezreddel később jöttek rá, hogy a jelenséget egy nagytömegű csillag életének végét jelző esemény, a szupernóva-robbanás okozta, a korábbi csillag felrobbant maradványa a Rák-köd. A köd a nevét onnan kapta, hogy a 19. században a kezdetleges eszközökkel vizsgált objektumról készült rajzokon a megörökített látvány nagyon hasonlított egy rákra.
A negyedik címleten az egyik leghíresebb planetáris ködöt, a 2300 fényévnyi távolságban lévő, Lant csillagképben található Lyra-gyűrűsködöt mutatjuk be. Ez a látványos objektum a középpontjában elhelyezkedő halvány, fehér törpecsillag által ledobott gázburokból alakult ki. Életútja végén Napunk – évmilliárdok múlva – ún. vörös óriássá alakul, felfúvódik, külső rétegeit leveti magáról, és a helyén egy Földhöz hasonló méretű fehér törpecsillag alakul ki, körülötte pedig a Lyra-gyűrűsködhöz hasonló jellegzetes planetáris köd tűnik fel. A ködről, 1886-ban, Gothard Jenő magyar csillagász készített először fotografikus felvételt, aki egyúttal a köd közepén található csillagot is felfedezte.
A kisív bal oldalán a Tejút látható, illetve a Cassiopeia csillagkép sematikus ábrája jelenik meg. A bélyeghez kapcsolódó alkalmi boríték és bélyegző hangulatában is utal az emberiség és a csillagok közötti űr még felfedezetlen rejtelmeire.
Forrás: Posta
2018 For youth 2018: Interstellar
In 2018 the theme of the miniature sheet with a surcharge issued to support youth stamp collecting is the universe with a selection of the varied configurations of the Milky Way Galaxy. Magyar Posta devotes the amount of the surcharge on the two denominations of the new issue, a total of HUF 150, to supporting youth stamp collecting. Thirty thousand copies of the miniature sheet designed by the graphic artist Nóra Horváth were produced by ANY Security Printing Company. The new issue will go on sale from 2 May 2018.
The Earth, Sun and Moon are three celestial bodies that everyone knows. In the large cities today the stars and planets are hard to see in the night sky. For a good view of our own galaxy in the heavens, i.e. the Milky Way, one has to leave the cities. The sight of a clear night sky full of stars inspires awe even today, just as it did for our ancestors whose imagination populated the sky with heroes and mythological beings. This spectacle becomes truly mind-boggling when viewed through a telescope as the most modern devices enable billions of stars to be seen. Four astounding phenomena from the Milky Way are recorded on the stamps of the miniature sheet, each allowing a glimpse into a stage in the life cycle of stars.
The first stamp shows the Orion Nebula, which is one of the most famous spectacles of the sky due to its stunning colours. The light of the cloud of gas consisting of ionised hydrogen 1,500 light years from the Earth comes from the tight cluster of stars in its heart called the Trapezium. The hot and young Trapezium stars blew a hole in the layer of dust, illuminating the surrounding matter. In some areas of the dust cloud new stars are being created still today.
The second stamp depicts the open star cluster the Pleiades, also known as the Seven Sisters, which is in the constellation of Taurus. The seven stars of the cluster, which is about 440 light years away, are visible to the naked eye and were personified in Greek mythology, mentioned in the Old Testament and feature in Hungarian legends. It is now known that the objects in fact consist of several hundred stars. Open clusters, such as the Pleiades, are groups comprised of young stars created in a huge cloud of gas and dust which are moving further and further apart from each other over millions of years.
The Crab Nebula, 6,500 light years from Earth, is featured on the third stamp. In 1054 Chinese and Arab astronomers observed a new bright star on the sky visible for 23 years. Somewhat less than a millennium later it was realised that the phenomenon was caused by an event marking the end of the life of a massive star, a supernova explosion, and the Crab Nebula is the remnant of this. The cloud of dust was given its name due to the fact that the drawings made of the object using simple instruments in the 19th century resembled a crab.
The fourth stamp features one of the best known planetary nebulae, the Ring Nebula in the constellation of Lyra 2,300 light years away. This spectacular object was formed from the dim shell of gas expelled by a white dwarf in the middle of the nebula. In billions of years’ time, at the end of its life, our Sun will become a red giant, casting off its external layers, and a white dwarf, similar in size to the Earth, will form in its place with a characteristic planetary nebula like that of the Ring Nebula around it. The nebula was first photographed in 1886 by Jenő Gothard, a Hungarian astronomer, who also discovered the star in the middle of the cloud of dust.
The Milky Way and a schematic diagram of the constellation Cassiopeia appear on the left of the miniature sheet. The first day cover and special postmark for the stamps point to the mysteries of space between humanity and the stars yet to be discovered.
Source: Post
