100 éve született Ingmar Bergman
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kiadásával köszönti Ingmar Bergman (1918-2007) születésének 100 éves évfordulóját. A bélyeg 200 000 példányban, Elekes Attila André grafikusművész tervei szerint, az ANY Biztonsági Nyomdában készült. A kiadvány 2018. március 2-án jelenik meg.
Ingmar Bergman a legendás filmrendező és forgatókönyvíró a svédországi Uppsalában született. Tanulmányait a stockholmi egyetemen végezte, ahol képzőművészetet, történelmet és irodalmat hallgatott. Ebben az időszakban kezdett színdarabokat és forgatókönyveket írni, egyetemista amatőr színjátszó körben pedig játszott és rendezett is. Művészi karrierje ezt követően emelkedett egyre magasabbra és magasabbra, egészen a legnagyobb kritikai és közönségsikerekig.
A Fűrészpor és ragyogás (1953), A hetedik pecsét (1956), A nap vége (1957) három kiemelkedő remekmű, első alkotói korszakának legtökéletesebb filmjei, és Európa filmművészetének meghatározó alkotásai. Következő jelentős filmtrilógiája néhányszereplős kamarafilmekből áll, melyek az istenkeresés nehézségéit és az önzés kérdéseit vizsgálják (Tükör által homályosan [1961], Úrvacsora [1962], A csend [1963]). Az 1970-es években készült művei a bergmani filmuniverzum különböző motívumait variálják (Suttogások, sikolyok [1972], Jelenetek egy házasságból [1973], Színről, színre [1976]). Nemcsak svéd témák, hanem saját önéletrajzi elemei is megjelennek filmjeiben – az 1977-ben készült Kígyótojás története az 1923-as Berlinben játszódik. Nagy összefoglaló, önéletrajzi elemekkel tűzdelt, epikus műve a Fanny és Alexander (1982) elkészítése után jelentette be visszavonulását a filmezéstől.
Sokoldalú művész volt, aki színházban, filmen, televízióban egyaránt maradandót alkotott. Forgatókönyvei irodalmilag is megállják a helyüket, regényei pedig írói tehetségét bizonyítják. Különleges filmes stílusa, szakmai tökéletessége mellett egyik kedvenc témaválasztása, a morális konfliktusok részletes ábrázolása, és tépelődő attitűdje teszi művészetét egyedülállóan jelentőssé. Munkája szakaszos fejlődésen ment keresztül negyven éven át. Bergman igen termékeny alkotó – több mint ötven mozifilmet készített – filmjeiben vissza-visszatér bizonyos képi elemekhez, amelyeket egyre pontosabban dolgozott ki. Számtalan elismerés és kitüntetés mellett három filmje is elnyerte a legjobb külföldi film Oscar-díját. A 20. századi filmművészet egyik legnagyobb hatású egyénisége volt, akit olyan filmalkotók tekintettek példaképüknek, mint Woody Allen, Steven Spielberg vagy Andrej Tarkovszkij.
A bélyeg, az első napi boríték és az alkalmi bélyegző Bergmant és filmrendezői kellékeit mutatják be. A bélyeg és az első napi boríték visszatérő motívuma az ún. illesztőjel, ami a filmes kamerával forgatott jelenetek valós, vágott nézőképének egyik sarkát jelöli. A bélyegen a bal alsó sarokban látható jel jobb felső sarki megfelelője Ingmar Bergman nevének tipografikus ábrázolása. A bélyeg további nyomdatechnikai érdekessége az, hogy a névérték, Ingmar Bergman neve és az illesztőjel UV fény alatt narancsszínben fluoreszkál.
Forrás: Posta
Ingmar Bergman was born 100 years ago
Hungaria Post is commemorating the centenary of the birth of Ingmar Bergman (1918-2007) by issuing a special stamp. Two hundred thousand copies of the stamp designed by the graphic artist Attila André Elekes were produced by ANY Security Printing Company. The new issue will go on sale from 2 March 2018.
Ingmar Bergman, the legendary film director and screenwriter, was born in Uppsala, Sweden. He studied fine arts, history and literature at Stockholm University. Around this time he started writing plays and film scripts, and acted in and directed the university’s student theatre group. Thereafter, his artistic career rose to ever newer heights to the greatest critical and popular acclaim.
Three of his outstanding masterpieces (Sawdust and Tinsel (1953), The Seventh Seal (1956), Wild Strawberries (1957)), are the best films of his first creative period and major works in terms of European cinema. His next significant film trilogy consists of films involving only a few characters focused on the difficulties of the search for God and aspects of selfishness (Through a Glass Darkly [1961], Winter Light [1962], The Silence [1963]). His films in the 1970s are variations on Bergman’s film universe (Cries and Whispers [1972], Scenes from a Marriage [1973], Face to Face [1976]). Not only Swedish themes, but autobiographical elements also appear in his films such as in the story of The Serpent’s Egg made in 1977 and set in Berlin in 1923. His great summarising epic work, also depicting autobiographical elements, is Fanny and Alexander (1982). Having made that film, he announced that he was retiring from filmmaking.
He was a multi-faceted artist who created lasting works for theatre, film and television alike. His scripts have literary merit and his novels speak for his talent as a writer. Besides Bergman’s unusual film style and professional perfection, his art was made uniquely important due to the detailed depiction of moral conflicts, one of his favourite subjects, and his pondering attitude. His work over forty years is characterised by development in periods. Bergman was a highly productive artist, making over fifty films for the cinema, and returning to certain visual elements in his films to depict them ever more accurately. In addition to numerous honours and prizes, three of his films won the Academy Award for Best Foreign Language Film. He was one of the most influential figures in 20th-century cinema, regarded as a model by film directors of such standing as Woody Allen, Steven Spielberg and Andrei Tarkovsky.
The stamp, the first day cover and the special postmark depict Bergman and accessories of film directing. The orange right-angular marks in the left bottom corner of the stamp and in the lower left and upper right corners of the first day cover symbolise the marks seen in a camera lens.
Source: Post
