Egy nő életkorát a konkrét kérdés nélkül is könnyű behatárolni. Elég feldobni: feljönne-e megnézni a bélyeggyűjteményünket. Ha tudja, mire célzunk, jó eséllyel túl van a húszas évein. Ha nem, vagy túl fiatal a házasság előtti szexhez, vagy már a memóriája sem az igazi.
Hulladékforradalom a tiszta környezetért. A Magyar Posta szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő 2005-ös forgalmi bélyege a 36. Asiago Nemzetközi Filatéliai bélyegszépségversenyen környezetvédelem kategóriában elnyerte a legszebb bélyeg díját
Forrás - Magyar Posta A bélyeg kétségtelenül kiment a divatból. Nemcsak azért, mert két évtizede még elismert demográfiai hatását lerontotta, hogy kiderült: a könnyed ismerkedés előmozdítására a BMW-kulcs alkalmasabb. Vagy, mert a dizájnerdrogok korában a bolti és internetes árusítás menőbb, mint az utcasarkon kapható, nyalható kábítószeres bélyeg. De azért is, mert a nemzeti történetét az első magyar nyomat tervének 1848-as elkészítése óta író postai értékcikkre a hagyományos levélforgalom visszaszorulása miatt egyre kisebb a kereslet. A Magyar Postánál azonban tudják, a bélyeg még így is jó üzlet.
Olyan jó, hogy a magyarországi bélyegkibocsátás monopóliumát őrző Posta évről évre milliárdokat keres a ragasztós hátú színes papírlapocskák forgalmazásán. Az év első és utolsó napja között piacra kerülő öt-tíz forgalmi és 20-22 témát feldolgozó, úgy 30-35 alkalmi bélyeget tartalmazó ívek, blokkok százmilliós példányszámban kelnek el. Az idén például a 13 ezer forint feletti névértékben megjelenő összes bélyegből nagyjából nyolcmilliárd forintnyit ragasztgatnak fel a levelezgetők a borítékokra. Ebből a Magyar Posta a szolgáltatásáért elvárható szolid hasznot teheti zsebre. Az igazi extraprofitot a társaság számára még mindig a filatelisták, a gyűjtők kiszolgálása jelenti.
A bélyeggyűjtők megfogyva bár, de tartják még magukat. Korábban hozzávetőleg kétszázezres táboruk úgy három-négyezer klubokban szervezkedőre, illetve 30-40 ezer, szenvedélyének magányosan hódolóra apadt itthon, és ez a trend külföldön is hasonlóan alakult. Ők azonban hobbijukra továbbra is örömmel költenek. A posta adatai szerint évente összesen úgy másfél milliárd forintot. Ami a bélyeg-előállítás és -kibocsátás költségei mellett szinte teljes egészében tiszta haszon.
De a Posta ezzel még nem fejezte be: különféle alkalmakra emlékíveket is kiad. Tavaly például Steve Jobs, az Apple 2011-ben elhunyt atyjának emlékére jelentettek meg a bélyeghez nagyon hasonló, ám annak kötelező elemeit nélkülöző, így a levelek bérmentesítésére sem használható emlékívet. A darabonként ezer forintért árusított ív rendkívül sikeres volt – Ausztráliától Zimbabwéig néhány hét alatt szinte mind az ötezer kibocsátott példány gazdára talált.
A bélyeg „modernizálására” is világszerte vannak próbálkozások. A Magyar Posta néhány éve egy ausztrál ötlet nyomán vágott bele, és kínálatába felvette a „személyes bélyeget”. Ez a bélyeg attól személyes, hogy a hagyományos forgalmi bélyegkép mellett a Posta a megrendelő által kért ábrát, fényképet, logót, feliratot is elhelyezi a speciális bélyegpapíron. Így ívenként akár 1850 forintért bárkinek lehet, kiviteltől függően 10, 20 vagy 35 olyan bélyege, amelyen saját magát, gyermekét, kutyáját, faluját, vállalkozása nevét, vagy éppen kedvenc autómárkája jelzését jeleníti meg.
És hogy a dolog ne legyen teljesen öncélú, a személyes bélyeget fel lehet nyalni a borítékra, levelezőlapra is – azaz az eredeti célra, a küldemények bérmentesítésére is alkalmas. S mert a példa is ragadós, tavaly, hazája nemzeti ünnepe idején az azerbajdzsáni nagykövet is ilyen személyes bélyeggel levelezett.
Míg a távközlési szolgáltatók meghatározott telefonszámokra érkező szöveges üzenetek, hívások árából jótékonykodnak, a Magyar Posta a bélyegeket használja fel a társadalmilag hasznos célok támogatására. A feláras bélyegeket megvásárlók a névértéken felül fizetett összeggel járulhatnak hozzá például a gyermekmentéshez, a mentőszolgálat működéséhez, vagy éppen a mellrák megelőzését segítő kampányhoz. A Magyar Postának drogos bélyege is van, amely miközben semmiféle hallucinogén anyagot nem tartalmaz, korunk egyik égető problémájára hívja fel a figyelmet.
Akinek mindez nem elég, vehet azért is bélyeget, mert szép és különleges. A Posta jelentetett már meg vakírásos és színét változtató bélyeget. Adtak ki bélyeget hazánk Európai Uniós elnöksége alkalmából, és készült Swarovski kristállyal kirakott, a Szent Koronát valódi aranyfólián ábrázoló, 2011 forintért kapható bélyegblokk a tavaly elfogadott Alaptörvény tiszteletére. És van lyukas közepű magyar lobogót ábrázoló emlékbélyeg, illetve könyvecskére emlékeztető mozgóbélyeg is. Lehetünk rá büszkék, mert az elmúlt években a magyar bélyegek sorra nyerték a nemzetközi szépségversenyeket.
A Magyar Posta 145 év alatt mintegy 5100 különféle bélyeget bocsátott ki. Egyéni ízlés dolga, hogy ezek közül kinek tetszenek az egyszerűbb, kinek a színesebb nyomatok. Akinek a szépséget az érték határozza meg, az évente frissülő nemzetközi katalógusokban megtalálja, hogy egy-egy bélyeget mennyire tartanak gyűjtői körökben. Minden idők legdrágább magyar bélyegének kiválasztását ezzel együtt talán a postás bélyegkibocsátó szakik sem kockáztatnák meg. Bizonyosnak legfeljebb azt tartják, hogy rendkívül szerencsés lenne az a valaki, aki rábukkanna az 1848-ban készült, Kossuth-címert ábrázoló első magyar bélyegterv, azaz „postajegytervezet” megvalósult példányára. Ilyenről azonban még az avatottak sem tudnak, csupán a nyomat terve ismert és látható a budapesti Bélyegmúzeumban.
Az értékesebb bélyegekre vágyóknak így be kell érniük olyan magyar ritkaságokkal, mint az 1923 decemberétől gyártott Koronás Madonna bélyegsor „Fordított Madonna” példányai. A fordított bélyegkép miatt hibás bélyegből csupán egyetlen ív került ki a nyomdából, és ebből is csak nyolcvan darabot adtak el úgy, hogy a gyűjtők és a múzeum birtokában ma ennek csak töredéke van meg. Azt, hogy a bélyeg hosszú távú befektetésre is alkalmas, mutatja, ennek a papírdarabkának katalógusértéke akár 3 millió forint is lehet.
A szerencse mellett a bélyegek szerelmeseinek alapos tudásra is szükségük van. Különösen, ha nagyobb összegeket szánnak szenvedélyükre. A bélyegeket ugyanis hamisítják. Egy-egy elhamarkodott vásárlás pedig akár milliós bukást is hozhat. Már csak azért is, mert a régi, értékes bélyegekről készült másolatokat rendkívül nehéz felismerni. A komoly szakértők is csak olyan jelekből veszik észre a turpisságot, minthogy a kéz melegének hatására a valódi bélyeg széle esetleg másfelé kunkorodik.
A Postán ugyanakkor úgy tartják: forgalmi bélyegről nem érdemes másolatot készíteni. Szerény értékük miatt ezek a „hamisítványok” legfeljebb arra lennének alkalmasak, hogy a levelekre ragasztva, a Posta szolgáltatásait próbálják kifizetni velük. Az ilyen kísérleteket azonban a levélosztályozáskor hamar felfedeznék. A modern bélyegeket ugyanis speciális papírra nyomtatják, védelmükről ultraibolya (UV) fényben láthatóvá váló biztonsági elemek gondoskodnak. De árulkodó a bélyegek szélének perforációja is, aminek feltalálója Bazonyi Ferenc tokaji postás volt.
Az 1850-es évek elején a világon elsőként ő használta a bélyegperforálást, mikor is megunta a bélyegek ollóval vagdosását. Valószínűleg egy konyhai derelyevágót alakított át erre a célra. Az ezzel perforált bélyegek, azaz a „Tokaji átütés” példányai ma a világgyűjtemények legértékesebb darabjai közé tartoznak.
Ameddig a gyűjtők keresik, a világ postái nem mondanak le a bélyegkibocsátásról és az ezzel járó haszonról. Hogy a jövő bélyege milyen lesz, a bennfentesek számára is talány. A Magyar Posta Bélyeg Üzletága mindenesetre már a 2014-es bélyegkibocsátás előkészítésén dolgozik. A 2012-ben megjelenő nyomatok tervei a nyomdába, illetve a postákra kerülést várják. A Steve Jobs-emlékívet májusban, Flórián napon például egy Albert-emlékív követi.
Forrás: Népszabadság Online >>
