1. MAGYAR - JELES MAGYAROK - 500 ÉVE SZÜLETETT HELTAI GÁSPÁR - Bélyeg rendelési kód: F2010/010
2. ENGLISH - PROMINENT HUNGARIANS GÁSPÁR HELTAI WAS BORN 500 YEARS AGO - Order code of the stamp: F2010/010
3. GERMAN - NAMHAFTE UNGARN VOR 500 JAHREN WURDE GÁSPÁR HELTAI GEBOREN - Die Bestellnummer Der Marke: F2010/010
1. MAGYAR - JELES MAGYAROK - 500 ÉVE SZÜLETETT HELTAI GÁSPÁR
Heltai Gáspár (Nagydisznód?, 1510?- Kolozsvár, 1574?) 16. századi protestáns szépíró, műfordító és nyomdász. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője, az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője.
Születésének pontos helye és dátuma nem ismert. Családneve alapján vélhetően a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) látta meg a napvilágot, mint szász polgárcsalád gyermeke.
1543-ban a németországi Wittenbergben tanult, majd a következő évtől kezdve szász evangélikus lelkészi feladatokat látott el Kolozsvárott. Német anyanyelvű volt, magyarul csak 1536-ban tanult meg, de ennek ellenére minden munkáját ezen a nyelven publikálta. A lelkészkedés mellett több vállalkozásba is belefogott.
1550-ben Hofgreff Györggyel közösen nyomdát alapított, kinek halála (1558) után Heltai lett a nyomda egyedüli tulajdonosa, és kitűnő üzletemberként fel is virágoztatta.
Az 1560-as évek elején ún. papírmalmot (~papírgyár) létesített. Mivel az erdélyi szászok részben Németországból, részben Honterus János brassói nyomdájából látták el magukat kiadványokkal, Heltai a magyar közönséget célozta meg a nagyrészt általa írt és szerkesztett magyar nyelvű könyvekkel. Az akkori magyarországi könyvtermésnek csaknem az egyharmada az ő nyomdájából került ki. Nagy gondot fordított a következetes helyesírásra, és ezzel fontos szerepe lett a magyar helyesírás szabályainak kialakulásában.
A többi prédikátor-íróhoz hasonlóan kezdetben Heltai is vallási-erkölcsi tárgyú műveket tett közzé, amelyeket német vagy latin nyelvű forrásból fordított. Ezek azonban inkább átdolgozások voltak, mint fordítások, és az értekező jellegüket szépprózai betoldások oldották.
Egyik legfontosabb kiadói vállalkozása a Biblia magyar nyelvű kiadása volt. 1551 és 1565 között hat kötetben, különböző fordítók munkája alapján jelentetett meg nagyobb részeket a Bibliából. A teljes szöveget végül nem tudta kiadni. Maga Heltai a lutheránus felekezetet később elhagyta a szakramentáriusok kedvéért, élete utolsó éveiben pedig antitrinitárius lett.
Heltai Gáspár a 16. század legeredetibb prózai elbeszélője volt. Munkássága annak a gyarapodó és önállósodó, protestáns-patrícius városi polgárságnak a világát tükrözte, amelynek kizárólag néhány vegyes etnikumú és felekezetű erdélyi és felvidéki városban volt annak idején bázisa. (Forrás: hu.wikipedia.org * enciklopedia.fazekas.hu)
A bélyegképen Heltai Gáspár 1575-ben megjelent, utolsó nagy munkája, a Chronica az magyaroknak dolgairól című történeti művének címlapja szerepel. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon az 1566-os ezópuszi elbeszélés-gyűjtemény, a Száz fabula részlete látható. Az alkalmi bélyegző grafikáját Heltai Gáspár papírmalmának vízjele díszíti.
Forrás: Magyar Posta
2. ENGLISH - PROMINENT HUNGARIANS GÁSPÁR HELTAI WAS BORN 500 YEARS AGO
Gáspár Heltai (Caspar Helth) (Nagydisznód?, 1510?- Kolozsvár (today Cluj-Napoca), 1574?) 16th century Protestant writer, translator and printer. An outstanding representative of late Hungarian Renaissance literature, one of the creators of Hungarian prose of European standard.
The price location and date of his birth are not known. On the basis of his family name he probably originated from Heltau (today Cisnădie, in Hungarian Nagydisznód) in Szeben (Sibiu) county as a child of an ethnic German middle class family.
In 1543 he studied in the German town of Wittenberg, then starting from the following year he performed the duties of ethnic German Evangelical preacher in Kolozsvár. His mother tongue was German and only learnt Hungarian in 1536, but in spite of this he published all of his works in this language.
Besides his work as a preacher he got involved in several enterprises. In 1550 he established a printing press jointly with György Hofgreff, after whose death in 1558 Heltai became the single owner of the press and as an excellent businessman he reaped much success.
At the beginning of the 1560s he established a paper-mill (~ paper factory). As the ethnic Germans in Transylvania supplied themselves with publications partly from Germany and partly from the press in Brasov of János Honterus,
Heltai targeted the Hungarian public with the Hungarian language books that he had largely written and edited himself. Nearly a third of all Hungarian book production at the time came from his press. He took great care to ensure consistent spelling and with this he gained an important role in the establishment of the Hungarian spelling rules.
Similarly to the other preacher-writers, initially Heltai too published works religious-moral subjects, which he had translated from German or Latin sources. However, these were more like adaptations than translations and their essay-like character was softened with inserts of artistic prose. One of his most important publishing enterprises was the Hungarian language publication of the Bible.
Between 1551 and 1565 he published large portions of the Bible on the basis of the work of various translators.
However, he was unable to issue the entire text. Later on Heltai himself left the Lutheran church in favour of the Sacramentarians, and in the final years of his life he became an Anti-trinitarian.
Gáspár Heltai was the most original prosaic narrative writer of the 16th century. His oeuvre reflected the world of a blossoming Protestant-patrician urban civil society that was striving for independence and existed at that time merely in a small number of Transylvanian and northern Hungarian (now Slovakia) towns with populations from various ethnic groups and religions. (Source: hu.wikipedia.org * enciklopedia.fazekas.hu)
The stamp image shows the cover of the last great work by Gáspár Heltai published in 1575, Chronica az magyaroknak dolgairól (Chronicle of the ways of the Hungarians). The special cover belonging to the stamp shows a detail of a collection of Aesop’s fables published in 1566, the Száz fabula (One hundred fables). The special cancellation stamp graphic is decorated with the watermark of Gáspár Heltai’s paper-mill.
3. GERMAN - NAMHAFTE UNGARN VOR 500 JAHREN WURDE GÁSPÁR HELTAI GEBOREN
Gáspár Heltai /Caspar Helth/ (Heltau?, 1510? - Klausenburg, 1574?) evangelischer Schriftsteller, Übersetzer und Buchdrucker des 16. Jahrhunderts. Ein herausragender Vertreter der ungarischen Literatur der Spätrenaissance, einer der Schöpfer der ungarischen Kunstprosa europäischen Niveaus.
Sein Geburtsort und auch sein Geburtsdatum sind nicht zweifellos zu ermitteln. Seinem Nachnamen nach kam er höchstwahrscheinlich im Komitat Cibin (Szeben) in Heltau (Nagydisznód) als Kind eine sächsischen Bürgerfamilie zur Welt. 1543 studierte er im deutschen Wittenberg und versah bereits vom darauf folgenden Jahr die Aufgaben des sächsischen evangelischen Stadtpfarrers von Klausenburg. Seine Muttersprache war Deutsch, Ungarisch lernte er erst 1536, dennoch publizierte er alle seine Werke in dieser Sprache. Neben dem Amt als Stadtpfarrer nahm er auch mehrere Unternehmungen in Angriff.
1550 gründete er gemeinsam mit György Hofgreff eine Druckerei, nach dessen Tod (1558) wurde Heltai der alleinige Eigentümer der Druckerei und ließ diese als vorzüglicher Geschäftsmann auch aufblühen. Anfang der 1560er Jahre errichtete er eine sog. Papiermühle (~Papierfabrik).
Da sich die Siebenbürger Sachsen ihre Bücher teils aus Deutschland, teils von der Druckerei von János Honterus in Kronstadt kommen ließen, produzierte Heltai überwiegend aus eigener Feder stammende, ungarischsprachige Bücher für die ungarische Gemeinschaft. Fast ein Drittel der damaligen ungarischen Bücherernte kam aus seiner Druckerei. Er verwendete große Sorgfalt auf die konsequente Rechtschreibung und so spielte er bei der Ausgestaltung der ungarischen Rechtschreibregeln eine wesentliche Rolle.
Ähnlich wie die anderen Prediger-Schriftsteller publizierte anfänglich auch Heltai Werke religiös-moralischen Gegenstands, die er aus deutschen oder lateinischen Quellenschriften übersetzte. Diese waren jedoch vielmehr Neubearbeitungen als Übersetzungen, durch eigene Schöpfungen ergänzt und Werke der schöngeistigen Prosa. Eines seiner bedeutendsten Unternehmen als Verleger war die ungarischsprachige Ausgabe der Bibel. Zwischen 1551 und 1565 verlegte er größere Teile aus der Bibel in sechs Bändern, auf Grund der Arbeit von verschiedenen Übersetzern. Dieses Unternehmen konnte er schließlich nicht vollständig realisieren. Heltai selbst verließ später die Glaubensgemeinschaft der Lutheraner der Reformierten zuliebe und in seinen letzten Lebensjahren wurde er Antitrinitarier.
Gáspár Heltai war der ureigenste Prosaschriftsteller des 16. Jahrhunderts. Sein Gesamtwerk spiegelt die Welt der zunehmenden und selbstständig werdenden evangelischen, patrizischen städtischen Bürgerschaft wider, die damals ausschließlich in einigen Städten mit verschiedenen Kultur-, Lebens- und Glaubensgemeinschaften von Siebenbürgen und Oberungarn vertreten war. (Quelle: hu.wikipedia.org * enciklopedia.fazekas.hu)
Auf dem Briefmarkenbild ist die 1575 erschienene, letzte große Arbeit von Gáspár Heltai, das Titelblatt seines historischen Werks Ungarische Chronik (Chronik der Taten der Madjaren) abgebildet. Auf dem zur Briefmarke gehörigen Sonderumschlag ist ein Ausschnitt der 1566er Fabeln nach Äsop, mit dem Titel Hundert Fabeln zu sehen. Die Grafik des Sonderstempels ziert das Wasserzeichen der Papiermühle von Gáspár Heltai.
