1. MAGYAR - JELES MAGYAROK - BÉLYEGKISÍV - Bélyeg rendelési kód: 2012 év bélyegei kompletten
2. ENGLISH - REMARKABLE HUNGARIANS - Order code of the stamp: 2012 Year stamps complete
3. GERMAN - NAMHAFTE UNGARN - Die Bestellnummer Der Marke: 2012 Jahr Briefmarken komplett
1. MAGYAR - JELES MAGYAROK - BÉLYEGKISÍV
Négy kiemelkedő személyiség került bélyegre
A Magyar Posta négy jeles magyar személyiség születésének centenáriumát köszönti újdonságával. A bélyegkisív, valamint a hozzátartozó boríték és bélyegző Dudás László grafikusművész alkotása.
Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Gyógyszerészként, majd vegyészmérnökként szerzett diplomát. A háborúban szovjet hadifogságba esett, hazatérve dramaturgként és íróként tevékenykedett. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak. Ez hozta meg számára a világsikert.
Solti György (1912–1997) karmester, zongoraművész. Zeneakadémiai tanulmányai után a budapesti Operaház korrepetitora volt. 1942-ben elnyerte a genfi zongoraverseny első díját, és ezzel megalapozta ismertségét. A II. világháború után a Bajor Állami Opera, majd a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, s később a londoni Royal Opera House alkalmazta. Igazgatta a Chicagói Szimfonikus Zenekart, az Orchestre de Parist, a Berlini, majd a Londoni Szimfonikusokat. Kiváló hanglemez-dirigensként tartják számon; 31 Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorrá, az angol királynő pedig lovaggá ütötte.
Ottlik Géza (1912–1990) író, műfordító. A háború alatt légoltalmi szolgálatra osztották be, és üldözötteket mentett. A háború befejezésekor a magyar szellemi élet megújítását tervezte a Nyugat hagyományait folytatva. 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott. Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott a rádióban, hangjátékokat fordított, és írt. 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. A Rákosi-rendszerben uralkodó dogmatikus irodalompolitika éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye. József Attila-díjat, Kossuth-díjat, Szép Ernő-díjat és Örley István-díjat kapott.
Szentágothai János (ered. Schimert, 1912–1994) Kossuth-díjas magyar anatómus. Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban. 1948-ban az MTA levelező, majd ’67-ben rendes tagjává választották. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást. Leghíresebb tudományos munkája Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet 13 nyelvre fordítottak le. Az 1990-es országgyűlési választáson mandátumot szerzett és a külügyi bizottság tagjaként dolgozott. A ciklus lejárta után pár hónappal hunyt el. (Forrás: wikipedia.org)
Forrás: Posta
2. ENGLISH - REMARKABLE HUNGARIANS
Four outstanding Hungarians on stamps
Magyar Posta is marking the centenary of the birth of four remarkable Hungarians with a new stamp issue. The miniature sheet and the accompanying envelope and postmark were designed by graphic artist László Dudás.
István Örkény (1912–1979) Kossuth Prize holding writer, chemist, the co-editor of Újhold (New Moon); recognised in world literature as the father of Hungarian grotesque prose. He graduated as a pharmacist and then as a chemical engineer. After the war he mainly worked as a dramaturge and a writer. His One Minute Stories, which created a new style, were first published in 1967. His extraordinarily brief, compact, philosophical and grotesque writing style was not only a novelty in Hungary but in world literature too. His drama titled The Tóts was staged in 1967 and subsequently translated into many languages. It was this work that brought him worldwide acclaim.
György Solti (1912–1997) conductor, pianist. After his studies at the Music Academy he was a musical coach for the Budapest Opera House. In 1942 he won the first prize of the Geneva pianist competition, and through this made his name. After World War II he became the chief musical director for the Bavarian State Opera and then for the Frankfurt Opera, and he was later employed by the London Royal Opera House. He managed the Chicago Symphony Orchestra, the Orchestre de Paris, and the Berlin and later London symphony orchestras. He is regarded as an outstanding record conductor; he won 31 Grammy awards, was granted the title of honorary doctor by several European and American universities, and was knighted by Queen Elizabeth II.
Géza Ottlik (1912–1990) writer, literary translator. During the war he was recruited as an air raid warden, and he saved many persecuted people. At the end of the war he set out the rejuvenation of Hungarian intellectual life following the traditions of the literary periodical Nyugat (West). Until 1946 he worked for Hungarian Radio as a dramaturge. He had radio lectures titled 25 Years of Hungarian Literature, translated radio dramas and wrote. From 1945 to 1957 he was the secretary for the Magyar PEN Club. During the prevailing years of dogmatic literary policy in the Rákosi era he was sidelined in the Hungarian literary scene and supported himself by translating. His enforced silence came to an end in 1957, when his novella Rooftops at Dawn was published. He won the József Attila Prize, the Kossuth Prize, the Szép Ernő Prize and the Örley Prize.
János Szentágothai (b. Schimert, 1912–1994) Kossuth Prize holder, Hungarian anatomist. At the beginning of his teaching career he elaborated new techniques related to research on degeneration. In 1948 and in 1967 he was appointed correspondent and full member of the Hungarian Academy of Sciences, respectively. In 1961 electron-microscopic brain research was first conducted at his department. His most well known scientific work is a textbook illustrated by him titled Atlas of Human Anatomy, which has been translated into 13 languages. He was granted a mandate upon the parliamentary election of 1990 and worked as a member of the committee for foreign affairs. He died just a couple of months after his appointment ended. (Source: wikipedia.org)
3. GERMAN - NAMHAFTE UNGARN
Vier hervorragende Persönlichkeiten auf Briefmarken
Die Magyar Posta begeht das Zentenarium der Geburt von vier namhaften Ungarn mit einer Novität. Der Briefmarkenkleinbogen, der Umschlag und der Stempel sind Werke des Grafikers László Dudás.
Örkény István (1912–1979) Schriftsteller, Kossuth-Preisträger, Apotheker, Mitherausgeber der Zeitschrift Újhold (Neumond), Begründer der ungarischen grotesken Prosa auf dem Rang der Weltliteratur. Sein Diplom erwarb er als Apotheker und später auch als Chemieingenieur. Nach dem Krieg war er überwiegend als Dramaturg und Schriftsteller tätig. Seine Minutennovellen, mit denen er eine neue Gattung in der Literatur begründete, erschienen 1967. Diese außerordentlich kurzen, philosophischen und grotesken Schriften waren nicht nur in Ungarn, sondern auch in der Weltliteratur eine Novität. 1967 wurde sein Drama Familie Tót aufgeführt, das später in mehrere Sprachen übersetzt wurde. Dies brachte ihm den Welterfolg ein.
Sir Georg Solti (1912–1997) Dirigent, Klaviervirtuose. Nach seinen Studien an der Musikakademie war er Korrepetitor an der Budapester Oper. 1942 gewann er einen Klavierwettbewerb in Genf, damit schaffte er die Grundlage für seine Bekanntheit. Nach dem Zweiten Weltkrieg wurde er Generalmusikdirektor der Bayerischen Staatsoper und wechselte dann an die Oper Frankfurt, später begann er seine Amtszeit am Royal Opera House in London. Er leitete das Chicago Symphony Orchestra, das Orchestre de Paris, die Berliner Philharmoniker sowie das London Philharmonic Orchestra. Er zählt als ein hervorragender Schallplatten-Dirigent; er erhielt 31 Grammys, war Ehrendoktor europäischer und amerikanischer Universitäten und die britische Königin verlieh ihm den Titel Sir.
Géza Ottlik (1912–1990) Schriftsteller, Übersetzer. Während des Krieges wurde er zum Luftschutzdienst eingeteilt und rettete Verfolgte. Am Kriegsende plante er die Erneuerung des ungarischen geistigen Lebens nach den Traditionen der Zeitschrift Nyugat (Westen). Bis 1946 war er Dramaturg beim Ungarischen Rundfunk. Er hielt Vorlesungen im Rundfunk mit dem Titel 25 Jahre ungarische Literatur, übersetzte Tonspiele und schrieb. Von 1945 bis 1957 war er Sekretär des PEN-Clubs Ungarn. Unter der Regierung von Rákosi, in den Jahren der dogmatischen Literaturpolitik, wurde er aus dem literarischen Leben verdrängt, seinen Lebensunterhalt verdiente er sich mit Übersetzungen. Sein erzwungenes Schweigen hatte 1957 ein Ende, als seine Novelle Hausdächer bei Tagesanbruch erschien. Er wurde mit dem József-Attila-Preis, Kossuth-Preis, Szép-Ernő-Preis und dem Örley-Preis ausgezeichnet.
János Szentágothai (ursprünglich Schimert, 1912–1994) ungarischer Anatom, Kossuth-Preisträger. Zu Beginn seiner Unterrichtslaufbahn arbeitete er neue Techniken im Zusammenhang mit der Forschung der Degeneration aus. 1948 wurde er korrespondierendes, 1967 ordentliches Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. 1961 begann in Ungarn an seinem Lehrstuhl die elektronenmikroskopische Gehirnforschung. Seine berühmteste wissenschaftliche Arbeit war ein von ihm entworfenes Lehrbuch mit dem Titel Atlas der Anatomie des Menschen, das in 13 Sprachen übersetzt wurde. 1990 erwarb er ein Mandat bei den Parlamentswahlen und arbeitete als Mitglied des Ausschusses für auswärtige Angelegenheiten. Er starb einige Monate nach Ablauf des Zyklus. (Quelle. wikipedia.org)
