1. MAGYAR - IFJÚSÁGÉRT 2010: 150 ÉVES MADÁCH IMRE AZ EMBER TRAGÉDIÁJA CÍMŰ MŰVE - Bélyeg rendelési kód: F2010/013
2. ENGLISH - FOR YOUTH 2010 IMRE MADÁCH’S THE TRAGEDY OF MAN IS 150 YEARS OLD - Order code of the stamp: F2010/013
3. GERMAN - FÜR DIE JUGEND 2010: 150 JAHRE VOLLENDUNG DER „TRAGÖDIE DES MENSCHEN“ VON IMRE MADÁCH - Die Bestellnummer Der Marke: F2010/013
1. MAGYAR - IFJÚSÁGÉRT 2010: 150 ÉVES MADÁCH IMRE AZ EMBER TRAGÉDIÁJA CÍMŰ MŰVE
A Magyar Posta Zrt. az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatásának céljával bocsátja ki évről-évre az Ifjúságért elnevezésű feláras alkalmi bélyegeit. 2010-ben Madách Imre Az ember tragédiája című műve születésének 150. évfordulója adta a bélyeg témáját. (A felár összege bérmentesítésre nem használható!)
„Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án.” – ezt a feljegyzést rögzítette Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásához, amely a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve és talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon.
A hazai meleg fogadtatás mellett külföldről is érték elismerések a művet. Az angol, a francia, a német és a környező országok nyelvei mellett számos egyéb nyelvre is lefordították. A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, kinek hatására Madách megküldte kéziratát Arany Jánosnak, akinek kezdetben nem tetszett a mű, később viszont rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, mikor azt mondta, az csak utánzása Goethe Faust-jának.
Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, de a levelezések szerint csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt rajta, így szerzőnek mindenképp Madách Imrét tekinthetjük. A mű létrejöttének elsődleges forrása az 1850-60-as évek fordulójának kettőssége volt: a forradalom és szabadságharc bukása fölött érzett általános csüggedés vége, és a Kiegyezés fellendülést hozó évtizedének kezdete.
Ennek köszönhető a mű ellentmondásossága, az optimizmus és a pesszimizmus közti csapongása. A nemzeti tragédia mellett Madách személyes emlékei is hatással voltak a műre, Éva alakját feleségében történő csalódása ihlette.
A tizenöt színből álló költemény első három és utolsó színe Keret- vagy Biblikus szín, míg a közrefogott tizenegy szín ún. Történeti szín. Az egyes színekben a szerző – a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül – végigvezet a biblikus és földi világtörténelem „nagy pillanatain”, amikor az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, ami mégis bukásból bukásba hanyatlik. (Forrás: http://hu.wikipedia.org)
A kisív bélyegképein és keretrajzán Madách Imre Az ember tragédiája c. műve ihlette illusztrációk egy-egy szín hangulatát idézik a kisív bélyegképeinek sorrendjében: II. szín – Réti Zoltán: A paradicsomban; VI. szín – Zichy Mihály: Rómában (Magyar Nemzeti Galéria); nyolcadik szín – Réti Zoltán: Prágában; XI. szín – Kass János: Londonban. A kisív keretrajzán a XIV. színre utalva, Kass János: Jégkorszak c alkotásának részlete látható. A borítékrajzot Farkas András: A mennyekben c. alkotása díszíti. Az alkalmi bélyegzőn egy lúdtollal író kéz és a mű egyik legismertebb idézetének részlete olvasható a XV. színből: „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”
Forrás: Magyar Posta
2. ENGLISH - FOR YOUTH 2010 IMRE MADÁCH’S THE TRAGEDY OF MAN IS 150 YEARS OLD
Every year Magyar Posta releases stamps with a surcharge to support stamp collecting by young people called For Youth. In 2010 the 150th anniversary of Imre Madách completing his drama The Tragedy of Man is the theme for the stamps. (The amount of the surcharge may not be used to pay for postage.)
“I began on 17 February 1859 and finished on 26 March 1860,” Madách noted about The Tragedy of Man, an outstanding work of Hungarian literature and drama, and perhaps the most performed play in Hungary. Warmly received in Hungary, the dramatic poem was also highly appreciated abroad. It has been translated into English, French, German and the languages of countries neighbouring Hungary as well as many others besides. The play’s first critic was Pál Szontágh, a good friend of Madách, who persuaded him to send the manuscript to the celebrated poet János Arany.
At first it did not win Arany’s approval, but later he realised that he had made a rash judgement when he said it merely imitated Geothe’s Faust. As he read it, the laureate corrected the manuscript, but according to their correspondence Arany only made stylistic changes and alterations to spelling, so Madách can truly be regarded as its author.
The main source for the creation of the work was the duality at the turn of the 1850s and 1860s: the end of the general despondency felt due to the failure of the 1848-9 Revolution and War of Independence, and the start of the decade leading to the Compromise of 1867 and prosperity. This imbued the work with its contradictoriness, the alternation between optimism and pessimism. Apart from the national tragedy, Madách’s personal memories also influenced the piece, the character of Eve being inspired by his disappointment with his wife.
The dramatic poem has fifteen scenes; the first three and last provide a biblical framework and the eleven scenes in between are historical scenes. In each of the scenes the author leads the reader through the eyes of the lyrical hero Adam and his guide Lucifer through the “great moments” of the Bible and world history when the outstanding characters of mankind struggle with new ideas, and declining and renewed moral zeal for the perfection of mankind, for a better fate, which nevertheless staggers from failure to failure. (Source: http://hu.wikipedia.org)
In the designs of the stamps and margin of the miniature sheet there are illustrations inspired by Imre Madách’s The Tragedy of Man recalling the atmosphere of different scenes in the following order: Scene 2 – In Paradise by Zoltán Réti; Scene 6 – In Rome by Mihály Zichy (Hungarian National Gallery); Scene 8 – In Prague by Zoltán Réti; Scene 11 – In London by János Kass. The design of the margin of the miniature sheet refers to Scene 14 and shows a detail from Ice Age by János Kass. The design of the cover features In Heaven by András Farkas. The special postmark shows a hand holding a quill and one of the best known quotations from Scene 15: “Man, I have spoken: strive on, trust, have faith!”
3. GERMAN - FÜR DIE JUGEND 2010: 150 JAHRE VOLLENDUNG DER „TRAGÖDIE DES MENSCHEN“ VON IMRE MADÁCH
Die Magyar Posta Zrt. gibt zum Zwecke der Förderung des Briefmarkensammelns der Jugend von Jahr zu Jahr ihre Sonderbriefmarken mit Aufpreis mit der Bezeichnung „Für die Jugend“ aus. 2010 ist das Briefmarkenthema der 150. Jahrestag der Vollendung der „Tragödie des Menschen“ von Imre Madách. (Der Aufpreis ist zur Freimachung nicht geeignet!)
„Ich begann es am 17. Febr. 1859 und vollendete es am 26. März 1860.” – Diese Bemerkung fügte Imre Madách seinem Werk „Tragödie des Menschen“ bei, ein herausragendes Werk der ungarischen Literatur und Dramatik, und in Ungarn vielleicht die am häufigsten an der Bühne inszenierte Dichtung. Das Werk wurde sowohl in Ungarn als auch im Ausland anerkannt. Es wurde ins Englische, Französische und Deutsche sowie in die Sprachen der Nachbarländer und zahlreicher anderer Länder übersetzt.
Der erste Kritiker des Werkes war ein guter Freund von Madách, Pál Szontágh, auf dessen Empfehlung Madách sein Manuskript János Arany zuschickte, dem das Werk anfangs nicht gefiel, sich später jedoch darauf besann, dass er voreilig urteilte, als er sagte, dass dies nur eine Imitation von Goethes Faust sei.
Beim Durchlesen korrigierte der gekrönte Dichter das Manuskript sogar, aber nach den Korrespondenzen, nahm er nur stilistische Veränderungen und Korrekturen bei der Rechtschreibung vor, so ist auf jeden Fall Imre Madách als Autor anzusehen. Primäre Quelle für die Entstehung des Werks war die Diskrepanz der Wende der 1850/60er Jahre: das Ende der allgemeinen Entmutigung wegen des Zusammenbruchs der Revolution und des Freiheitskampfes und der Beginn des Aufschwung bringenden Jahrzehnts nach dem Ausgleich. Demnach besteht die Widersprüchlichkeit des Werks im Hinundherschwanken zwischen Optimismus und Pessimismus.
Außer der nationalen Tragödie beeinflussten das Werk auch Madáchs persönliche Erinnerungen, Evas Gestalt inspirierte seine Enttäuschung über seine Ehefrau. Während die ersten drei Szenen und die letzte Szene der aus fünfzehn Szenen bestehenden Dichtung Rahmen- oder Biblische Szenen darstellen, sind die mittigen elf Szenen sog. Historische Szenen.
In den einzelnen Szenen führt uns der Autor – mit den Augen des lyrischen Helden Adam bzw. seines Mentors Luzifer – durch die „großen Augenblicke“ der biblischen und irdischen Weltgeschichte, wo die herausragenden Gestalten der Menschheit mit immer neuen Ideen, mit abnehmendem und sich erneuerndem moralischem Eifer um die Vervollkommnung der Menschheit, ein besseres Schicksal ringen, was trotzdem von Zusammenbruch zu Zusammenbruch in Verfall kommt. (Quelle: http://hu.wikipedia.org)
Auf den Briefmarkenbildern und der Rahmenzeichnung des Kleinbogens sind Illustrationen zu sehen, die in der Reihenfolge der Briefmarkenbilder des Kleinbogens die Atmoshäre je einer Szene der „Tragödie des Menschen“ von Imre Madách wiedergeben: Zweite Szene – Zoltán Réti: Im Paradies; sechste Szene – Mihály Zichy: In Rom (Ungarische Nationalgalerie); achte Szene – Zoltán Réti: In Prag; elfte Szene – János Kass: In London. Auf der Rahmenzeichnung des Kleinbogens ist, hinweisend auf die vierzehnte Szene, ein Ausschnitt des Werks von János Kass mit dem Titel „Eiszeit“ zu sehen. „Im Himmel“, ein Werk von András Farkas, ziert die Zeichnung des Umschlags. Auf dem Sonderstempel ist eine schreibende Hand mit Gänsekiel zu sehen und eines der bekanntesten Zitate aus der fünfzehnten Szene des Werks zu lesen: „Ich habe dir gesagt, Mensch: Kämpfe und hab Vertrauen!”
