1. MAGYAR - EGÉSZSÉGTURIZMUS – GYÓGYFÜRDŐK - Bélyeg rendelési kód: F2011/025
2. ENGLISH - HEALTH TOURISM – SPAS - Order code of the stamp: F2011/025
3. GERMAN - GESUNDGHEITSTOURISMUS – HEILBÄDER - Die Bestellnummer Der Marke: F2011/025
1. MAGYAR - EGÉSZSÉGTURIZMUS – GYÓGYFÜRDŐK
Szent Lukács Gyógyfürdő, Szent Gellért Gyógyfürdő
A Magyar Posta Zrt. forgalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdi meg a hazai gyógyfürdők bemutatása céljával. A sorozat 2011. évi címletei a Szent Lukács és a Szent Gellért Gyógyfürdő néhány jellegzetes részletét ábrázolják. A bélyegképeken a fürdők belső és külső képe, továbbá Szent Lukács illetve fürdőző Vénusz szobor található. Az alkalmi borítékokat a fürdők területén található egy-egy művészeti alkotás díszíti. Az alkalmi bélyegzők grafikáján a bélyegképeken látható motívumok stilizált rajza ismétlődik.
A mai Budapest ősidők óta lakott, kétezer éve fürdőivel fémjelzett hely. Különböző törzsi települések feltárt nyomai, Pannónia földjének aquincumi és a II. római légió táborhelyének volt fürdőépületei jelentik az első, korai korszakot. A honfoglalást követő legkorábbi értékelhető emlék 1178-ból való, amely a mai Óbuda-Újlak (Lukács és Császár Fürdők) területén említ települést Felhévíz néven. A későbbi leírások szerint az alhévizi forrás a Szent Gellért-hegy tövében volt. A második nagy korszakot a török uralom hozta meg, a gyógyvizekre épített, sajátos stílusjegyeket és igényességet hordozó, egyedi fürdőkultúrát megtestesítő közösségi épületeivel. A harmadik kor a felvilágosodás kora volt. Már az 1700-as évek első harmadában regisztrálhatjuk azokat a korai tanulmányokat, melyek a budai hévforrások hasznos voltáról szólnak. Az 1930-as évek elején kapta Budapest, a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosa a „Fürdőváros” címet.
Szent Lukács Gyógyfürdő A mai Lukács Fürdő környékén a XII. sz-ban betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres kúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán. A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült.
Szent Gellért Gyógyfürdő A gyógyfürdő területén feltörő „csodahatású” forrásokról már a XV. sz-ból is találunk feljegyzéseket. A törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. sz-ban Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A világszerte ismert, szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában levő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújult: korszerű vízszűrő-forgató berendezéssel lettek ellátva. Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Forrás: budapestgyogyfurdoi.hu
Forrás: Posta
2. ENGLISH - HEALTH TOURISM – SPAS
Lukács and Gellért Spas
Magyar Posta is starting the release of a series of regular stamps presenting Hungary’s spas. The stamps for 2011 show some characteristic details of the Lukács and Gellért Spas. The stamp designs feature interior and exterior views of the spas as well as statues of St Luke, whose name the Lukács Baths bear, and Venus bathing. The first day covers are decorated by a work of art from each of the spas. The designs of the special postmarks depict stylised drawings shown on the stamps.
The area of present day Budapest has been inhabited for thousands of years and the city has been noted for its spas and baths for two thousand years. The first early period of the city’s bathing culture is represented by former baths unearthed in the settlements of various tribes and at the garrison of the 2nd Legion and the city of Aquincum in the Roman province of Pannonia. The first record of the period after the Conquest of Hungary by the Magyar tribes is from 1178 mentioning a settlement in the area of today’s Lukács and Császár Spas whose name means upper thermal water. Later records reveal that the lower thermal water spring was at the bottom of Gellért Hill. The second great era was brought about under Turkish rule with their public baths built in characteristic Ottoman style around thermal springs, which embodied their unique bathing culture. The third era was the Age of Enlightenment. Studies from the first third of the 18th century already record the useful nature of the thermal springs of Buda. Budapest, which has the most thermal springs with a curative effect of any capital in the world, acquired the title the “City of Spas” in the early 1930s.
Lukács Spa In the 12th century the Knights of St John, who cared for the sick, and later the Knights of Rhodes and Malta settled in the neighbourhood of today’s Lukács Baths, and built baths next to their monasteries. These also functioned during the Turkish era, but the energy of the springs was used mainly for gun powder production and grinding grain in mills. After Buda was recaptured from the Turks, the baths came into the royal treasury’s ownership. In 1884 the baths were bought from the treasury by Fülöp Palotay, which started a series of reconstructions. A spa hotel was erected, a modern hydrotherapy unit was opened and the swimming pool rebuilt. People seeking cures came from all over the world, and placed marble plaques on the walls in the baths’ courtyard in gratitude for their successful treatment. The baths’ drinking hall was built in 1937.
Gellért Spa Records from as early as the 15th century refer to the miraculous effect of the springs that now feed the baths. These sources were also favoured by the Turks as they were larger and hotter than the contemporary baths in Buda. In the 17th century they were popularly known as the muddy baths due to the fine sludge that settled at the bottom of the pools and was then stirred up by the rising water. The Gellért Spa and Hotel, built in the Art Nouveau style and known worldwide, opened in 1918, and was then expanded by a wave pool in 1927 and an effervescent pool in 1934. During recent modernisation works, the indoor and outdoor sitting pools and the children’s pool have been renovated, and modern filtering equipment fitted. Today the spa offers a wide range of medical and health services. (Source: budapestgyogyfurdoi.hu)
3. GERMAN - GESUNDGHEITSTOURISMUS – HEILBÄDER
Lukács Heilbad, Gellért Heilbad
Die Magyar Posta beginnt mit der Ausgabe einer Freimarkenserie die Vorstellung der ungarischen Heilbäder. Die Marken des Jahres 2011 der Serie bilden einige bezeichnende Details des Lukács Heilbades und des Gellért Heilbades ab. Auf den Briefmarken sind das Innere und das Äußere der Bäder sowie die Statue „Heiliger Lukas” beziehungsweise die Statue „Badende Venus” aufzufinden. Die Sonderumschläge zieren je eine in den Heilbädern aufzufindende Kunstschöpfung. Auf der Grafik der Sonderstempel ist die stilisierte Zeichnung der auch auf den Briefmarkenbildern abgebildeten Motiven zu sehen.
Das heutige Budapest war seit Urzeiten bewohnt gewesen und wurde seit zweitausend Jahren ihrer Bäder wegen gerühmt. Viele Spuren belegen Niederlassungen verschiedener Stämme in der Gegend, das römische Lager und die Badehäuser der zweiten Legion in Aquincum, in der Provinz Pannonia, sind Zeugen des ersten Kapitels dieser Zeit. Der früheste belegbare Fund nach der Eroberung des Landes durch die Magyaren stammt aus dem Jahre 1178. Hier wird zum ersten Mal eine Siedlung namens Felhévíz (Obere Heißquelle) auf dem Gebiet des jetzigen Óbuda-Újlak (Heilbäder Lukács und Császár) urkundlich erwähnt. Spätere Quellen berichten davon, dass die "Untere Heißquelle“ am Fuße des heiligen Berges Gellért war. Zum zweiten Höhepunkt in der Geschichte unserer Bäder kam es zur Zeit der türkischen Herrschaft. Öffentliche Badeanstalten wurden an Heilwasserquellen erbaut, es entstand eine eigene, anspruchsvolle Badekultur mit besonderen Stilmerkmalen. Der dritte Höhepunkt kam zur Zeit der Aufklärung. Bereits im ersten Drittel des 18. Jahrhunderts gab es Studien, die die Nutzbarkeit der heißen Quellen von Buda belegen. Anfang der 30-er Jahre wurde Budapest, als Hauptstadt mit den meisten heilenden Thermalerquellen der Welt, die Auszeichnung "Badeort" gewährt.
Lukács Heilbad In der Gegend des jetzigen Lukács Bades hatten sich im 12. Jahrhundert die auf Krankenpflege spezialisierten Ritter des Johanniterordens niedergelassen. Ihnen folgten die Ritterorden von Rhodos und Malta, die neben ihren Klöstern auch ein Bad erbauten. Dieses war zur Zeit der Türkenherrschaft in Betrieb, wobei die Türken die Wasserenergie der Quellen eher für die Herstellung von Schießpulver und zum Betreiben einer Mühle nutzten. Nach der Rückeroberung von Buda gelangte das Bad in den Besitz der Schatzkammer. 1884 wurde es von Fülöp Palotay erworben, und damit begann eine Reihe von Umgestaltungen. Im Laufe der Zeit wurde ein Kurhotel hinzugefügt, eine moderne Hydrotherapie-Abteilung eingerichtet und das Schwimmbad umgestaltet. Aus aller Welt kamen Heilung suchende Pilger angereist, und viele von ihnen brachten nach erfolgreicher Heilkur an der Wand des Badehofes Marmortafeln an, um ihren Dank für die Genesung auszudrücken. Die Trinkhalle des Bades wurde 1937 erbaut.
Gellért Heilbad Über die "wunderwirkenden" Quellen am Berge Gellért gibt es bereits Zeugnisse aus dem 15. Jahrhundert. Das Bad wurde von den Türken später besonders geschätzt, da es größer war und heißeres Wasser hatte, als alle anderen damaligen Bäder von Buda. Im 17. Jahrhundert nannte man das Bad Sárosfürdő (Schlammbad) wegen des feinen Quellschlammes, der sich, vom Wasser emporgeschwemmt, am Beckenboden sammelt. Das Gellért Heilbad und Hotel erfreut sich international großer Beliebtheit. Der schöne Jugendstil-Bau öffnete seine Pforten 1918. 1927 wurde er mit dem Wellenbad, 1934 mit dem Sprudelbad ausgestattet. Im Zuge der neuesten Modernisierungen wurden das Sitzbassin im Schwimmbad, das äußere Sitzbassin und das Kinderbecken renoviert und mit Wasserfiltern sowie Umwälzanlagen ausgestattet. Heute bietet das Gellért Heilbad beinahe alle Arten von Anwendungen und Therapien an. Quelle: budapestgyogyfurdoi.hu
