1. MAGYAR - JELES MAGYAROK - TELLER EDE - Bélyeg rendelési kód: 2008 év bélyegei kompletten
2. ENGLISH - CENTENARY OF THE BIRTH OF EDE TELLER - Order code of the stamp: 2008 Year stamps complete
3. GERMAN - Berühmte Ungarn - EDE TELLER - Die Bestellnummer Der Marke: 2008 Jahr Briefmarken komplett
1. MAGYAR - JELES MAGYAROK - TELLER EDE
A Magyar Posta bélyegadással köszönti a magyar származású fizikus, Teller Ede (Budapest, 1908. I. 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. IX. 9.) születésének 100. évfordulóját.
Tanulmányait a Műegyetemen, majd Németországban folytatta és 1930-ban doktorált fizikából. Göttingenben kapott kutatói állást, majd Heisenberg, Bohr és Einstein kutatói köréhez csatlakozott. Hitler uralomra jutása után, Dániába majd az Egyesült Államokba ment, ahol később állampolgárságot kapott. 1941-ben kapcsolódott be a Manhattan-tervbe és Los Alamosban, Oppenheimer vezetésével elkészítették az első atombombát.
Már 1940-ben azt vizsgálta, hogy a maghasadáson alapuló atombomba keltette hő begyújthatja-e a még nagyobb teljesítményű termonukleáris reakciót, a hidrogénbombát. Amikor a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, Truman elnök elrendelte a fúziós fegyver kidolgozását, és 1952-ben ki is próbálták az első amerikai hidrogénbombát. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteleti tagjává. (Forrás: www.omikk.bme.hu)
A bélyegképen Teller Ede portréja, a háttérben pedig egy kísérleti berendezés előtt a fúziós magreakció vázlatos ábrája látható. Az alkalmi borítékon a Trefort utcai gyakorlóiskola bejárata található, amelynek a fizikus 1917-25 között tanulója volt. A bélyegző a magfúziós ábra stilizált rajza.
Megjelenési időpont: 2008. november 3.
Forrás: Philatelia Hungarica Kft., Magyar Posta
2. ENGLISH - CENTENARY OF THE BIRTH OF EDE TELLER
Magyar Posta commemorates the centenary of the birth of the physician of Hungarian origin Ede Teller (Budapest, 15 Jan 1908 – Stanford, California, 9 Sept 2003) by issuing a stamp.
Ede Teller studied at the Technical University in Budapest and then in Germany, obtaining his PhD in physics in 1930. He obtained a post as a researcher in Göttingen, then joined the researchers around Heisenberg, Bohr and Einstein. After Hitler came to power he went to Denmark and then moved to the United States, later becoming an American citizen. In 1941 he became involved in the Manhattan plan, and took part in making the first atom bomb in Los Alamos, led by Oppenheimer. As early as 1940 Teller speculated whether the heat produced by a fission bomb could set off a larger thermonuclear reaction, the hydrogen bomb. When the Soviet Union exploded its first atom bomb, President Truman ordered the fusion weapon to be developed and in 1952 the first American hydrogen bomb was tested. The Hungarian Academy of Sciences elected Teller an honorary member in 1990. (Source: www.omikk.bme.hu)
The stamp design shows a portrait of Ede Teller with a sketch diagram of a fusion nuclear reaction in front of experimental equipment in the background. The first day cover shows the entrance of the school in Trefort Street in Budapest, where the physician studied between 1917-25. The postmark is a stylized drawing of nuclear fission.
Date of issue: 3 November 2008
3. GERMAN - Berühmte Ungarn - EDE TELLER
A Magyar Posta bélyegadással köszönti a magyar származású fizikus, Teller Ede (Budapest, 1908. I. 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. IX. 9.) születésének 100. évfordulóját.
Tanulmányait a Műegyetemen, majd Németországban folytatta és 1930-ban doktorált fizikából. Göttingenben kapott kutatói állást, majd Heisenberg, Bohr és Einstein kutatói köréhez csatlakozott. Hitler uralomra jutása után, Dániába majd az Egyesült Államokba ment, ahol később állampolgárságot kapott. 1941-ben kapcsolódott be a Manhattan-tervbe és Los Alamosban, Oppenheimer vezetésével elkészítették az első atombombát.
Már 1940-ben azt vizsgálta, hogy a maghasadáson alapuló atombomba keltette hő begyújthatja-e a még nagyobb teljesítményű termonukleáris reakciót, a hidrogénbombát. Amikor a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, Truman elnök elrendelte a fúziós fegyver kidolgozását, és 1952-ben ki is próbálták az első amerikai hidrogénbombát. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteleti tagjává. (Forrás: www.omikk.bme.hu)
A bélyegképen Teller Ede portréja, a háttérben pedig egy kísérleti berendezés előtt a fúziós magreakció vázlatos ábrája látható. Az alkalmi borítékon a Trefort utcai gyakorlóiskola bejárata található, amelynek a fizikus 1917-25 között tanulója volt. A bélyegző a magfúziós ábra stilizált rajza.
