Cigány hősök 1956
A Magyar Posta alkalmi bélyegkisív kiadásával fejezi ki tiszteletét 1956 cigány hősei előtt. Az 50 000 példányban megjelentetett kisív Elekes Attila André grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában készült. A kiadvány 2018. április 6Bélyeg-án jelenik meg.
Az 1956-os forradalommal és szabadságharccal Magyarország világtörténelmet írt, amihez arra volt szükség, hogy a nemzet egységesen lépjen fel az országra kényszerített elnyomó, diktatórikus és hazug rendszer ellen. Ekkor csak az számított, hogy kik fogtak össze és mit tettek az elnyomás ellen. Szentandrássy István roma származású, Kossuth-díjas festőművész expresszív, drámai hangvételű kompozícióinak bélyegre vitelével 1956 cigány hőseire emlékezünk, tisztelgünk tetteik és emlékük előtt.
Cziffra György (1921–1994) zongoraművész, az egyik legismertebb magyar előadóművész, akit minden diktatúra üldözött, és akinek zongorajátéka is az ellenállás szimbólumává vált. 1956-ban külföldre emigrált, és később is sokat tett fiatal zenészek és képzőművészek támogatásáért.
Csányi Sándor (1929–1959) segédmunkás, szabadságharcos, aki 1956. november 4-én szabadult ki a börtönből, azonnal csatlakozott a Thököly úti fegyveres csoporthoz és szembeszállt a szovjet túlerővel, és akit végül halálra ítéltek, majd kivégeztek.
Dandos Gyula (1938–1957) diák, szabadságharcos, aki 1956-ban a nyíregyházi Forradalmi Diáktanács vezetője volt, a forradalom leverése után letartóztattak, súlyosan bántalmaztak, végül több szökési kísérlet után 1957 februárjában határőrök lőtték le Szentgotthárdnál.
Dilinkó Gábor „Bizsu” (1929–2014) szabadságharcos, naiv festőművész, aki a Kisfaludy utca, a Corvin-köz és a Práter utca harcaiban vett részt, megsebesült és tevékenysége miatt hét év börtönbüntetést kapott.
Fátyol István (1934–2004) világosító/villanyszerelő, szabadságharcos, aki az egyik terézvárosi csoport vezetője volt, majd a Péterfy Sándor utcai kórházban szervezte az ellenállást, majd 6 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítéltek.
Hrozova Erzsébet „Pötyi” (1938–2013) fonó, ápoló, szabadságharcos, aki férjével a budapesti Víg utcai fegyveres csoporthoz csatlakozott – ellátta a sebesülteket, ha kellett, fegyvert is fogott. Később letartóztatták, nagyon súlyosan bántalmazták, első fokon halálra ítélték, majd életfogytiglani büntetést kapott, végül 1970-ben szabadult.
Kolompár Mátyás (1924–1957), aki Kiskunmajsán vett részt a forradalmi eseményekben, elfogták, először tizenkét év börtönre, majd halálra ítélték. 1957 októberében végezték ki Kecskeméten, hat gyermek maradt utána.
Kóté Sörös József (1927–1959) vándoriparos, szabadságharcos, harcolt a november 4-i szovjet invázió napján is, combján megsebesült, Ausztriába szökött, de az amnesztia ígéretével hazatért. Elítélték, harminckét évesen, 1959 februárjában végezték ki – három gyerek maradt utána.
Strausz Károly „Cigány Karesz” (1928–1986), aki a soroksári szabadságharcosokhoz csatlakozott, külön osztagot szervezett, és aki egy maroknyi emberrel egészen november 11-ig kitartott. A budapesti ellenállók közül utolsóként tette le a fegyvert. Halálra, majd másodfokon életfogytig tartó börtönre ítélték. 15 év után, 1974 júniusában szabadult.
Szabó Ilona „Kócos” (1939?–1956) szabadságharcos, aki a visszaemlékezések szerint mindössze 17 éves és negyedik hónapos terhes volt, amikor barátaival belekeveredett a forradalmi eseményekbe. Jegyespárjával, Dilinkó Gáborral fegyveresen harcoltak a Corvin közben. 1956. október 28-án a Práter utca végén minden bizonnyal államvédelmisek lőtték le és holttestét egy szemetes konténerbe dobták.
Forrás: Posta
Roma heroes 1956
Hungary Post is commemorating the Roma heroes of 1956 by issuing a special miniature sheet. Fifty thousand copies of the miniature sheet designed by the graphic artist Attila André Elekes were produced by ANY Security Printing Company. The new issue will go on sale from 6 April 2018.
Hungary wrote world history through the 1956 revolution and fight for freedom, which required the nation to unite against the oppressive, dictatorial and deceitful regime imposed on the country. At that time all that mattered was the people who joined together and what they did against oppression. We are commemorating the Roma heroes of 1956, remembering their deeds and honouring their memory, on stamps showing the expressive, dramatic compositions of the Kossuth Prize winning artist of Roma origin István Szentandrássy.
György Cziffra (1921–1994), pianist, one of the best known Hungarian performing artists, who was persecuted by different dictatorships and whose piano playing became a symbol of resistance. He emigrated in 1956 and later did much to support young musicians and artists.
Sándor Csányi (1929–1959), unskilled labourer and freedom fighter, who was freed from prison on 4 November 1956 and immediately joined the Thököly Road armed group, facing the overwhelming Soviet forces. He was sentenced to death and executed.
Gyula Dandos (1938–1957), student and freedom fighter, who was leader of the Revolutionary Students’ Council in Nyíregyháza in 1956. After the revolution was crushed, he was arrested and severely mistreated, and finally, after several attempts to escape, shot by border guards at Szentgotthárd in February 1957.
Gábor Dilinkó “Bijou” (1929–2014), freedom fighter and naive painter, who took part in the fighting in Kisfaludy Street, Corvin Passage and Práter Street, was wounded and then imprisoned for seven years for his actions.
István Fátyol (1934–2004), lighting technician/electrician and freedom fighter, who was one of the leaders of the Terézváros group and then organised resistance in the hospital in Péterfy Sándor Street. He was sentenced to six years in prison and had his entire property confiscated.
Erzsébet Hrozova “Spotty” (1938–2013), weaver, nurse and freedom fighter, who together with her husband joined the armed group in Víg Street in Budapest. She treated the wounded and, when need be, took up arms. Later she was arrested and severely mistreated. She was condemned to death but her sentence was later commuted to life imprisonment. She was released in 1970.
Mátyás Kolompár (1924–1957), who was involved in revolutionary events in Kiskunmajsa and captured. At first he received twelve years in prison but was then condemned to death. He was executed in Kecskemét in October 1957. He left six children.
József Kóté Sörös (1927–1959), itinerant tradesman and freedom fighter, who also fought the Soviet invasion on 4 November 1956 and was wounded in the thigh. He escaped to Austria but returned to Hungary on the promise of an amnesty. He was sentenced and executed in February 1959 at the age of thirty-two. He left three children.
Károly Strausz “Gypsy Charlie” (1928–1986), who joined the Soroksár freedom fighters, organised a separate unit and continued to resist with a handful of men until 11 November. They were among the last resistance fighters in Budapest to lay down their arms. He received the death sentence, which was later commuted to life imprisonment. He was released after fifteen years in June 1974.
Ilona Szabó “Shock-head” (1939?–1956), freedom fighter, who, according to recollections, was just 17 years old and four months pregnant when she became involved in the events of the revolution with her friends. She fought with arms alongside her fiancée Gábor Dilinkó in Corvin Passage. Eventually, she was shot in all probability by the political police in Práter Street on 28 October 1956 and her body thrown into a skip full of waste.
Source: Post
