200 éve született Semmelweis Ignác - Bélyeg
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kiadásával köszönti Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulóját. A bélyeg 200 000 példányban, ifj. Szunyoghy András grafikusművész tervei szerint, az ANY Biztonsági Nyomdában készült. A bélyeg 2018. június 30-án jelenik meg, és ettől az időponttól kezdve kapható az elsőnapi postákon, a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.
Semmelweis Ignác (1818–1865) szülész és nőgyógyász, egyetemi tanár, a magyar orvostudomány egyik legismertebb alakja, az „anyák megmentője".
Budán született, az egyetemet Pesten és Bécsben végezte, orvosdoktori, majd sebész- és szülészmesteri oklevelet Bécsben szerzett. Pályája kezdetén is itt dolgozott, végezte klinikai és kórbonctani megfigyeléseit, hogy 29 évesen ne csak felfedezze a gyermekágyi láz okát, de a betegség megelőzését is kidolgozza.
Semmelweis tudományosan megvizsgálta a betegség okára vonatkozó valamennyi korabeli elképzelést és magyarázatot, de elfogadhatót nem talált közöttük. Ezért éjjel-nappal boncolt és megszállottan elemezte visszamenőleg is az általa összegyűjtött statisztikai adatokat. Semmelweisnek feltűnt, hogy az otthon vagy a bábaképző intézetek kórtermeiben szülő nők közül sokkal kevesebben halnak meg, mint az orvosképző egyetemi klinikákon. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette a kezét és nem sokkal később elhunyt, és akinek bonctani jegyzőkönyve szinte megegyezett a gyermekágyban elhalt anyákéval, rádöbbent, hogy vérmérgezés a kutatott betegség oka. Ráadásul a mérgezést a vizsgáló orvosok a nem megfelelő kéz higiéné miatt okozzák akkor, amikor a boncolás után a szülő nőket megvizsgálják. Nem csak a vérmérgezés felismerése volt nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, a vérpályába jutáshoz csak seb kell, ami pedig minden szülő nőnél megtalálható.
Ő vette észre elsőként, hogy gyermekágyi láz fertőzés következménye és a fertőzést ebben az esetben az orvosok terjesztették. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, klórmeszes vízzel mossanak kezet, s ezután szinte megszűnt a gyermekágyi láz.
Hiába ért el a klinikán látványos eredményeket – a halálozás kevesebb, mint tizedére esett – felismeréseivel és intézkedéseivel heves vitákat váltott ki, súlyos konfliktusokat okozott. 1850-ben hazatért, és a pesti Rókus-kórházban vállalt fizetés nélküli főorvosi állást, ahol munkásságával 1 százalék alá szorította le a kórházban a gyermekágyi láz következtében elhunyt anyák arányát, amely korábban nem ritkán 25-30% is volt. 1855-ben a pesti egyetemen a szülészet professzora lett. Megrendült idegállapota miatt 1865 nyarán elmebaj tüneteivel egy bécsi elmegyógyintézetbe szállították, ahol tisztázatlan körülmények között hamarosan meghalt. Kórbonctani jegyzőkönyvét 1977-ben hozták nyilvánosságra.
Tanítása feledésbe merült, csak Louis Pasteur és Joseph Lister fellépése után kezdték felismerni, hogy a sterilizálás elveit már Semmelweis hirdette és gyakorolta. Az elismerést csak az utókortól kapta meg – a Budapesti Orvostudományi Egyetem 1969-ben vette fel egykori tanárának, Semmelweis Ignácnak a nevét. Gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent dokumentumait 2013-ban az UNESCO örökre felvette a "világemlékezet könyvébe".
