Magyar Szentek és boldogok VI. - Bélyegblokk
A Magyar Posta 2018-ban is folytatja a magyar szentek és boldogok bemutatását. A Magyar Szentek és Boldogok VI. sorszámozott bélyegblokk Szent Zoerard-Andrásra, Szent Benedekre és Boldog Mórra emlékezik. Benedek Imre grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült kiadvány 2018. augusztus 1-jétől vásárolható meg az elsőnapi postákon és a Filapostán, továbbá megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.
A középkori magyar királyság első szentjei a zoborhegyi remeték voltak. Szentté avatásukra a hagyomány szerint 1083 júliusában került sor – megelőzve Gellért és vértanútársai, István király és Imre herceg oltárra emelését. Legendájukat Boldog Mór pécsi püspök jegyezte le.
Szent Zoerard-András • Zoerard (Szórád) nevű remeteként, Szent István uralkodása alatt lengyel területről érkezhetett Magyarországra. A Nyitra közelében fekvő zoborhegyi bencés monostorban kapta rendi nevét. A monostor apátja, Fülöp engedélyével a kolostort elhagyva remetének állt, ahol egyszerre élt dolgos (erdőirtó) és aszkéta életet. Szigorú böjtöt tartott, nagyböjtben csak napi egy szem diót evett. Sokat virrasztott, akaratlan elszunnyadásának megakadályozására speciális eszközöket – például kihegyezett nádszálakat – készített. A nagy valószínűséggel 1009/1010 körülre tehető halála után a nyitrai Szent Emmrám templomba temették el és szentként tisztelték. Nyitra város védőszentje.
Szent Benedek • András tanítványa volt és szintén zoborhegyi szerzetesként élt. Mesterének halála után apátja engedélyével ugyanarra a helyre ment és mindenben folytatta András életvitelét. Három év elteltével kincseket kereső rablók gyilkolták meg, akik holttestét a Vág folyóba dobták, amit azonban egy sas őrzött – ezért találhatták meg tisztelői, akik András mellé temették Nyitrán. Temetésük helye a 12. század elején püspöki székesegyházzá lett. A két remete koporsója ma a nyitrai székesegyházban van, a keresztlevétel oltára mögötti kápolnában, s ide, valamint a zoborhegyi kolostor romjaihoz kegyelettel zarándokolnak a város és környéke szlovák és magyar katolikusai. Személyük és működésük így három közép-európai ország helyi egyházának összekötő hídja. Szent Zoerard-András és Szent Benedek a Nyitrai katolikus egyházmegye védőszentjei.
Boldog Mór • 1000 körül született Magyarországon. Pannonhalmán lett szerzetes, majd 1036-tól pécsi püspök, a székesegyház építkezésének befejezője. Egyike volt a három püspöknek, akik I. Andrást Székesfehérvárott megkoronázták. Kézjegye látható az 1055-ös tihanyi alapítólevélen, és őt tekinthetjük a szekszárdi apátság felszentelőjének is. Ő volt az, aki első magyar íróként latin nyelven megírta a két szent remete, András és Benedek életét. 1070 táján hunyt el. Tiszteletét 1848-ban
IX. Piusz pápa hagyta jóvá és 1925-től a pécsi egyházmegye társvédőszentje.
