450 éevs a Vallásszabadság - Emléklap
A középkori Európa nem ismerte a vallási türelmet, a római katolikus egyház a tanaitól való minden eltérést eretnekségnek bélyegzett. A katolikus egyház legnagyobb alakjai ekkor még úgy vélték, hogy a lelkiismereti szabadság, a más hiten lévők megtűrésének gondolata a sátán találmánya, melynek célja, hogy az emberekben kételyt ébresszen, meggyöngítve hitüket.
Ezen a felfogáson a reformáció megjelenése sem változtatott, de nagyon komoly, emberéletek sokaságában mérhető következményekkel járt: évtizedes vallásháborúk kitörését hozta magával, aminek eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy egyik fél sem tudja a másikat meggyőzni vagy térdre kényszeríteni, ezért az együttélést valamilyen módon rendezni kellett.
Az 1568. január 6. és 13. között Tordán tartott erdélyi országgyűlés kimondta: „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse [...], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől [...], mert a hit Istennek ajándéka...”
A pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez a szabadság a négy keresztény vallásra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius felekezetre vonatkozott. Ez a jelentős valláspolitikai döntés hosszas politikai mérlegelés, kompromisszum és több országgyűlésen áthúzódó folyamat eredménye volt. Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése meghaladta az 1555. évi augsburgi béke által előirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvet, és olyan békés felekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hasonló Európában csak nyolcvan esztendővel később, a harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békekötés után alakulhatott ki. Ezzel a törvénnyel Erdély a világon először a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, és elindított egy olyan lassú folyamatot, amely évszázadok alatt a vallási agresszióról és területszerzésről az individuum személyes vallási meggyőződései felé fordította az irányt.
Az emléklapon a vizsolyi református templom, a templom belsejében látható, a restaurálás során előkerült középkori faliképek (freskórészletek), illetve a Vizsolyi Biblia (az első teljes magyar nyelvű biblia) nyomtatásához használt nyomóeszközök láthatók az évfordulót méltató gondolatokkal, az emléklap belső oldalára a 2017-ben kibocsátott, 500 éves a reformáció bélyegsor beragasztott 290 Ft-os címlete és a jubileumra készült alkalmi bélyegzőlenyomat került.
